Noha a gyerekek növekedését egy sor tényező befolyásolja, a genetikai komponens, a táplálkozás és a testmozgás mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kutatók az alvással töltött idő hosszának. Egy sor vizsgálat igazolta ugyanis, hogy a csontok növekedéséért felelős hormon éjszaka, alvás közben termelődik.

A megfelelő minőségű és hosszúságú alvás mindannyiunk számára létfontosságú, gyermekeinkre nézve azonban ez még hatványozottabban igaz. Az óvodás korú gyerekeknek 10-13 órányi, a kisiskolásoknak 9-11, míg a tinédzsereknek 8-10 órányi alvásra van szükségük naponta. A kipihentség állapota ugyan szemmel is látható, a megfelelő mennyiségű alvásnak egy sor mélyebbre mutató hatása van.

Tudható például, hogy az éjszaka folyamán erősebb a szervezet immunitása, azaz minél hosszabb időt tölt gyermekünk alvással, annál több ideje lesz immunrendszerének a védekezésre. De említhetnénk az elhízás kockázatát is, ami drámaian megnövekszik azoknál a gyermekeknél, akik 5 éves koruk előtt a kelleténél kevesebbet alszanak. És ott van a tanulás képessége is: gyermekünk agya éjszaka, alvás közben dolgozza fel a napközben szerzett új információkat, a bevésődésben, így például a szorzótábla vagy a vers memorizálásának hatékonyságában óriási szerepe van az alvással töltött idő hosszának.

A gyermekünk testében éjszaka lejátszódó folyamatok között ezentúl tartsuk számon azt is, hogy ilyenkor termelődik a csontok növekedéséért, a szövetek, az izomzat állapotáért, egészségéért felelős növekedési hormon (HGH), a szomatropin. A mélyalvási szakaszokban az elülső agyalapi mirigy által megtermelt hormon mennyisége, s ilyetén az alvással töltött idő alapvetően képes meghatározni azt, hogy gyermekünk milyen magasra nő.

A csontfejlődés és az alvás kapcsolatát egy másik aspektusból nézve elmondható még az is, hogy a vízszintes testhelyzet okán a csontokban éjszaka nincs nyomás, éppen ezért a csontállomány növekedése 90%-ban éjszaka megy végbe.