Az alvásunk ciklusát irányító melatonin nevű hormon szervezetünk természetes altatójaként funkcionál, termelődése pedig attól függ, hogy retinánkon keresztül mennyi fény ér bennünket. Minthogy a mesterséges fény megjelenése előtt a hold volt az egyetlen természetes fényforrás, amely képes volt stimulálni alvási ciklusunkat, adja magát a kérdés, hogy a televíziókészülékeken és okostelefonokon túl vajon a telihold milyen hatással van a ma emberének alvására?
A témát a seattle-i Washington Egyetem kutatói vizsgálták, akik többszáz önkéntes bevonásával próbáltak választ találni arra, hogy a holdciklus változása képes-e befolyásolni az ember alvását. A kérdés annak tükrében még érdekesebb, hogy az iparosodással együtt megváltozott alvásmintázatot, illetve az alvás minőségét számos kutatás vizsgálta, s közülük sok a mesterséges fény (a közvilágítás, az otthoni világítás, vagy éppen a képcsövek, monitorok és kijelzők) ’felelősségét’ fogalmazta meg, elvonva ezzel a fókuszt a természetes fényforrásokról.
A vizsgálat további érdekessége, hogy a bevont önkéntesek a mesterséges fényhez való hozzáférésük alapján két csoportra lettek bontva: míg az egyik csoportba Argentína egyik legnagyobb őslakos közösségének tagjaiból verbuváltak résztvevőket, addig a másik csoportba kivétel nélkül (seattle-i) városlakók kerültek. Mivel az argentín őslakosok egy része még napjainkban is elektromos áram, így mesterséges fényforrások használata nélkül él, a két mintázat elvben képes volt megmutatni azt, hogy a holdciklus miként befolyásolja az iparizált/urbanizált és a természeti ember alvását.
A résztvevők csuklójára erősített aktivitásmérők adatainkat feldolgozása után a vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy az ember alvása igazodik a holdciklushoz. Mindkét mintában megállapítható volt ugyanis, hogy a telihold előtti napokban az alvásidő csökken, s az egyre fényesebb éjszakákkal együtt az alvás megkezdésének időpontja is kijjebb tolódik. Ugyanakkor a jelenség, a holdfázis-hatás amplitudója látványosabban jelenik meg a mesterséges fényforrást nem alkalmazó közösségekben, hiszen míg a modern ember az általa használt elektromos eszközökkel képes volt meghosszabbítani az este aktívan tölthető részét, addig az etekintetben elmaradottabb népek ehhez csak 29 naponta kapnak a természettől segítséget. És ezzel – azaz a világossággal – élve többet vadásznak, halásznak, vagy éppen aktívabb közösségi életet élnek.